3500 ft + pkg
Bár a punkmozgalom klasszikus értelemben véve alapvetően politikai töltetű – a világról, a fennálló rendszerről és a társadalomról alkotott kritika adja a lényegét –, a Prosectura elsősorban nem azzal akart kitűnni, hogy a dalszövegeiben társadalmi szerepet vállal. Imre Norbert – ahogy ő fogalmaz – egyébként sem egy zászlóvivő típus, neki a punkság nem is kifejezetten lázadást jelent, inkább egyfajta életvitelt, ami szabadságot ad a véleménynyilvánításhoz úgy és olyan formában, ahogy neki ahhoz kedve van. Az ő világában a szókimondás és a kritika nem kötelező jelleggel, hanem lehetőségként foglal helyet, annak a szabadságát is megadva, hogy ha ahhoz van kedve, csöndben maradjon, vagy letegye a mikrofont egy időre.
Az alapító-frontemberrel, aki mostanra már egygyermekes családapa, a zenélés mellett pedig egy üzletben civil munkája is van, a közelgő koncert apropóján beszélgettünk a kezdetekről, az azóta bekövetkezett változásokról, családról, még trágár dalszövegekről is – de a raktárkoncert is szóba került, amelyre ugyan felkérték, de a Prosectura végül nem vállalta el.
Fontos valamiért a harminchármas, vagy csak egyszerűen minden évfordulót megünnepelnek?
Jézus életében is fontos volt. Egyrészt ez ilyen kerek valamennyire – már amennyire annak lehet mondani a harminchármat. De szerintem eleve érdekességnek számít, hogy ennyi ideig működik egy zenekar. Végül is ennyi. Most már minden napnak örülni kell. Ki tudja, mi lesz? Jön megint egy Covid vagy bármi...
Túl sok interjút nem találtam önnel. Ez azért van, mert nem érdekli a sajtó, vagy fordítva?
Kölcsönös. Sohasem kepesztettünk különösebben, hogy bárhova is bekerüljünk. Ismertem olyan pályatársakat, akik hajlandók voltak akár fél napot is ülni egy szerkesztőség előtt, hogy betegyék őket valahova egy háromszor kettes képpel. Ilyet mi nem csináltunk. Annyira meg talán nem is voltunk fontosak soha, hogy állandóan kergessenek. Jól megvoltunk egymás nélkül.
Nem nehéz így menedzselni egy zenekart? Úgy értem, sajtómegjelenések nélkül.
A mi esetünkben menedzselésről beszélni elég furcsa lenne, mert nem egy tudatos koncepció mentén haladunk. Vannak dolgok, amiket kiteszünk magunkról vagy megcsinálunk, de nincsenek nagyívű tervek vagy felépített dolgaink. Ilyen jellegű tudatos menedzselés nincs, nem is volt soha. Elég ad hoc jelleggel működtünk mindig.
Azért vannak olyan zenekarok, amelyek elég nagyra nőttek ebben a műfajban is. Soha nem vágytak mondjuk egy Aréna-koncertre?
Nem abban a közegben érezzük a legjobban magunkat. Persze biztos szívesen játszana ott is az ember, de a tervszerűség soha nem volt jellemző ránk, ilyen ötéves, hároméves vagy egyéves terveket mi nem nagyon építettünk. Nem is találtunk valószínűleg erre megfelelő embert, mert ugye kitalálhatsz valamit magadnak, de ha ebben nem vagy erős, akkor mindenképp kell egy olyan menedzser vagy valaki, aki ezt végigviszi, meg jó víziói vannak. Nekünk nem voltak ilyenek.
Ebben benne lehet az is, hogy mondjuk nem elég kompromisszumképesek?
Nem vagyunk annyira egyszerű esetek, mint ahogy gondolná az ember, ennek minden előnyével, meg hátrányával. De nem is nagyon keresgettek, hogy minket akarnának menedzselni – valószínűleg nem láttak benne pénzt, amiért érdemes lett volna beszállni a dologba. Ez így alakult, de én nem is nagyon bánom. Ha lett volna egy olyan céltudatos valaki, aki kitalálja, hogy ezt vagy azt megcsináljuk, lehet, hogy elértünk volna valamit, de szerintem tuti, hogy már nem lenne zenekar. Nálunk gyakran előfordul, hogy mondjuk egy darabig nem csinálunk semmit – ketten vagyunk szerzők, akik a legelejétől a zenekarban vannak, és hát ugye 33 év azért egy házasságból is baromi sok lenne, ezért van, hogy két-három hónapig nem játszunk, hogy egy kicsit külön lélegezzünk. De ettől függetlenül azért együtt vagyunk, mert együtt kell lennünk mindenféleképpen. Ha van egy szerveződ vagy menedzsered, akkor ezt nem tudod megcsinálni, mert azt mondaná, hogy ez most nem fér bele a tervbe, és szarul jön ki, ha hónapokig nem játszunk. Úgyhogy nem is bánom, hogy ez nincs.
Nyolc év után, 2015. október 10-én jelent meg a Prosectura együttes “Földi nyalandók” című új dalokat tartalmazó CD-je. A Prosectura (önkéntes tűzoltó- és lendületzenekar) egy magyar punkzenekar. Az együttest Imre Norbert és Polgár Tamás alapította Szekszárdon, 1989 tavaszán, Anális Coitus néven. Az év novemberében csatlakozott Blazsó Péter basszusgitáros és Gerendai Attila, a Pink Panthers dobosa. […]
